Dezső Lotti - Áramszünet

Manapság annyira ki vagyunk szolgáltatva az újabb és újabb technológiáknak, hogy nem is tudjuk elképzelni az életünket nélkülük. Áram kell szinte mindenhez. Fűtés, mikrohullámú sütő, néhányaknál még a tűzhely is villamos stb. És ugye, amit talán a mai fiatalságnak a legnehezebb elengedni bármilyen helyzetben: az internet.

Ma éppen áramszünet van. Mily meglepő, hogy ilyenkor azt sem tudjuk, mit tegyünk. Olyan dolgokra vetemedünk, amiket rég nem csináltunk már. Olyanokra gondolok, mint például az olvasás. Persze, tudom, ez eléggé elcsépelt példa, de valljuk be, az olvasás nem a legelső elfoglaltság, amire a fiatalok általában gondolnak. Mégis egy olyan helyzetben, mint a mostani, amikor nem tudjuk a telefonunkat használni, mert nincs internet, meglátjuk a régi, poros könyveket a polcon, és azt gondoljuk, „miért is ne próbáljam ki, hiszen régen szerettem olvasni!”

Vannak, akik nem az olvasás mellett teszik le a voksukat. Olyan új és mégis régi társasjátékokat kezdenek el játszani, amit még kicsi korukban szoktak. Akkor még nem volt okostelefon, számítógép, fontosabb volt az együttlét. Most, hogy ez az átkozott áram elment - ki tudja milyen szabadságot vett ki -, az egész család együtt ül a nappaliban, próbálja kitalálni, hogy hogyan is kéne játszani azt a társasjátékot, amit régen játszottak, mert a játékszabályt rég elvitte már a kukás.

Együtt nevettek, és olyan érzésed van, hogy nincs is szükséged semmi másra, csak erre.

Most átélem a pillanatot, és elraktározom ezt a remek érzést a szívemben, ugyanis lassan visszajön az áram, és minden visszaáll a „régi” kerékvágásba...

Interjú iskolánk egykori tanulójával, Wittner Rékával, a móri borvidék borkirálynőjével

Milyen indíttatásból jelentkeztél a megmérettetésre?

Minden kislány álma, hogy hercegnő legyen... Amúgy saját elhatározásból, de szerencsére a családom és a barátaim is teljes mértékben mellettem álltak és biztattak. A családunkban mindig is jelen volt a szőlőművelés. Nagyszüleim is foglalkoztak ezzel, így kiskoromban már megismerhettem a szüretelés folyamatát. Jelenleg családomnak is van egy kisebb szőlőbirtoka a Kecskehegyen, így még közelebb kerülhettem a szőlőműveléshez.

Hogy készültél a versenyre?

A jelentkezésem után megkaptam a körülbelül 170 kérdésből álló tesztsort válaszokkal együtt, és máris elkezdtem készülni, illetve vettem hébért, dugóhúzót és móri borokat, hogy a gyakorlati feladatokra is megfelelően felkészüljek.

Milyen feladatok voltak?

Tesztírás, és gyakorlati feladatok: ezerjó-felismerés, lopózás, fröccskészítés, dugózás, borosüveg kinyitása és szőlőtaposás is szokott lenni. Nekünk idén a tesztírást és az első négy gyakorlati feladatot kellett teljesíteni.

Úgy látom, nagyon örültél a győzelemnek! Igazam van?

Igen, még fel sem fogtam, hogy tényleg én képviselhetem a móri borvidéket. Hatalmas örömmel tölt el, rengeteget kell még tanulnom, de szeretem és büszkén szeretném ezt csinálni!

Melyek a legközelebbi feladataid borkirálynőként?

Már kaptam is meghívást október 9-e szombatra a csókakői szüreti felvonulásra. Nagyon izgatottan várom! A legközelebbi móri program a Márton-nap november 11-én a Márton pincében. A téli időszakban pedig általában bormustrák szoktak lenni.

Melyik a kedvenc borod?

Nehéz választani a sok jó móri bor közül, de ha nagyon ki szeretnék egyet emelni, akkor a Geszler Családi Pincészettől a Szerető nevű Chardonnay-t választanám.

Diószegi Enikő

Jojo Nyuszi (Jojo Rabbit)

A Taika Waititi által rendezett Jojo Nyuszi egy eredetileg angol nyelvű, hazánkban magyar felirattal látható tragikomédia, mely egy, a náci Németországban élő kisfiúról, Jojo Betzlerről (Roman Griffin Davis) szól. Jojo élete a feje tetejére fordul, amikor megtudja, hogy édesanyja (Scarlett Johansson) elbújtatott a padláson egy fiatal zsidó lányt, Elsát (Thomasin McKenzie). Jojo (képzeletbeli) legjobb barátjával, Adolf Hitlerrel (Taika Waititi) próbálja megoldani az ügyet.

Első pillantásra egy fura témájú filmre tekinthetünk, hiszen főképp viccesen ábrázolja a náci gyerekek életét, azonban kellően bemutatja a nácik fanatikusságát, és egyben enged minket nevetni az ostoba eszményeiken. Véleményem szerint nagyon jó ötlet volt egy gyerek távlatából elmondani a történetet, mert ez sokkal másabb, több részlettel ellátott képed ad, mintha egy felnőtt szemszögéből néznénk, és így meg is tapasztalhatjuk mit jelentett abban az időben, háborúk közepette, gyereknek lenni.

Jojo és Elsa erősödő kapcsolata a film során megmutatja, hogy Jojo hogyan tanulja meg mi a helyes, és hogyan mondjon ellent saját, környezete által befolyásolt gondolatainak. Megtanulja nem elítélni az embereket és meghallgatni mások véleményét.

A gyerekek és Jojo anyukája közti kapcsolat igazán tartalmas. Rosie egy igazán jó anyuka és megteszi, amit tud, hogy Jojot jó útra terelje, Elsának pedig biztonságos otthot adjon.

Jojot a film elején pár idősebb gyerek rá akarja venni, hogy törje el egy nyúl nyakát, de persze ezt Jojo nem meri, de nem is akarja megtenni. Persze, ez után Jojo nyuszinak kezdik csúfolni, gyávasága miatt. Ezzel sokan tudnak azonosulni, és szégyenletes, hogy ilyen a mai világban is akad, de azokra az időkre igazán jellemző volt az erővel való érdekérvényesítés, legalább is véleményem szerint.

A filmből kicsit hiányoltam a Yorkie-Jojo interakciókat, de ez csak az én mániám, hisz volt benne bőven. Yorkie egy nagyon aranyos karakter, és nagyon jó barátok Jojoval. Nagyon megnyugtatott, hogy ő nem egy megszállott náci, mint Jojo, hanem csak teszi, amit kérnek tőle.

Képzeletbeli Hitler és főszereplőnk a film során egyre inkább eltávolodik egymástól. Ahogy a fiú megtanul ellentmondani neki, Hitler úgy válik egyre mérgesebbé és a dicséretek helyett csúfolja és leszólja Jojot. Először azt az érzést keltette bennem, hogy a fiú beadja a derekát, és esetleg megöli Elsát, ami nagyon nem tetszett volna, de szerencsére Hitler agresszív viselkedése nem tántorította el főhősünket a jó cselekedettől.

Életem eddigi egyik legmaradandóbb filmje volt. Rengeteg érzelmet váltott ki belőlem. Elgondolkodtató volt körülbelül minden szó, amit kimondtak. Sokat nevettem, sokat sírtam, és bármikor megnézném újra.

Örültem volna, ha többet látunk Yorkie (Jojo második legjobb barátja) és Jojo barátságából, és ha kicsit több magyarázatot adtak volna Rosie kivégzésére. Szívesen hallottam volna történeteket Ingéről (Jojo elhunyt nővéréről) és Paulról (Jojo édesapjáról), na meg Elsáról és Nathanről (Elsa elhunyt vőlegényéről). Persze ezen mellékszálak befejezése nem volt szükséges a fő történetszál folytatásához, de jó lett volna többet tudni. Ennek ellenére tökéletesen együtt lehetett érezni a karakterekkel és bele lehetett élni magunkat a filmbe. A színészek és a rendező mind makulátlan munkát végeztek. Kedvenc karaktert nem is igazán választhatok, hisz mindegyikőjük egy egyéniség, különleges a maga módján és más-más dolgokért, tulajdonságokért szeretem őket. A film zseniálisan volt felépítve, és egy percre sem volt unalmas. Mindig volt valami történés, mondani való, de sose éreztem túl soknak az információt amit átadtak. A humora fantasztikus volt, és a mondanivalója tökéletesen átjött. A Jojo Nyuszi 15/10 pontot kap tőlem a hét bármelyik napján.

ÉLETMESÉK – IGAZ TÖRTÉNETEK

Minden család őriz történeteket, a családtagok szívesen idézik fel élményeiket, elevenítik fel a megmosolyogtató vagy éppen megható családi legendákat. Fontos, hogy ezeket az igaz történeteket összegyűjtsük, és gondoskodjunk megmaradásukról, hiszen hirdetik a családok összetartozását, a szeretet erejét. 2020-ban tavasszal és ősszel is meghirdettük az ÉLETMESÉK írópályázatot, a beérkezett munkákból válogattunk.

Az életmeséket írták: Brajnovics Lilla (5.a), Czúcz Bálint (5.a), Dezső Nikolett (5.a), Dreska Jázmin (5.a), Horváth-Csurgai Bettina (5.a), Hudák Ádám (5.a), Kiss Károly (5.a), Bolla Gergő (10.B), Lángi Eszter (10.B) és Mészáros Rita tanárnő

Fogadják, fogadjátok szeretettel az ÉLETMESÉKET!

Az Úr sötét anyagai

A múlt év utolsó negyedében mutatta be az HBO új sorozatát Az Úr sötét anyagait, angol címén „His dark matterials”. A sorozat első része Philip Pullman Északi fény trilógiájának első könyvét, „Az arany iránytűt” dolgozza fel.

Már 2007-ben is találkozhattunk egy arany iránytű feldolgozással, amit személy szerint szerettem is, de áttörő sikert nem ért el, így a New Line Cinema stúdiójában úgy döntöttek, hogy elkaszálják a folytatásokat.

Két fő szempont miatt nem lehet a kettő feldolgozást összehasonlítani, az első az, hogy az adaptációk között több mint 10 év telt el, illetve az HBO-s változat (innentől Az arany iránytű) 8x50 perces részekkel dolgozik, ellentétben a 2007-es filmmel, ami egy egész estés mozifilm.

A sorozat szereplőgárdájában olyan nevekkel találkozhatunk, mint James McAvoy (X-Men), Ruth Wilson (A viszony, Luther), Lin-Manuel Miranda (a Hamilton musical íróját), Clarke Peters (Drót), valamint James Cosmo (Trónok harca, Csernobil).

A film egy másik világban játszódik, ahol az emberek lelkének egy része állatformában van jelen mellettük (daimonként), itt minden hatalom a Magistérium, mint a legfőbb egyházi szervezet kezében összpontosul és keményen fellépnek minden istenkáromlás ellen. A főszereplő, Lyra Belacqua (Dafne Keen) egy magányos kislány, aki Oxfordban él és nagyon szeretne nagybátyjával Lord Asriellel (McAvoy) északra utazni. Viszont a nagybátyja a felfedezése miatt, miszerint több világ is létezik a Magistérium ellensége lesz, és ez a helyzet lesz a film mozgatórugója.

Már az első részben láthatjuk, hogy mennyire evilági az egész, mennyire lehozták nekünk nézőknek ezt a világot a földre, nincsenek hatalmas csillogó léghajók és paloták. A realisztikusabb ábrázolás miatt képesek vagyunk elhelyezni magunkat a filmben és a sötétebb tónus miatt nyomasztóbb is lett néhány helyen. Ám, én sehogyan sem tudtam behatárolni az egész évadot, hogy melyik korban játszódik. Külön kiemelném viszont a színészi játékokat. Mindenki tökéletesen hozza a saját szerepét és a néző nem gondol arra, hogy esetleg ezt a szerepet másnak kellene eljátszania. A CGI-os jelenetek meg fantasztikusak. Jobban lemodellezni egy hópárducot (beszéd közben), tomboló jegesmedvéket, vagy a Magistérium épületét, esetleg a léghajókat nem is lehetne.

Összességében számomra a korszak behatárolása jelentette a legnagyobb problémát, de ettől eltekintve egy szerethető, logikus vezetésű, akciókban nem bővelkedő filmet kaptunk, amit bátran ajánlok bárkinek.
Copyright © 2009 Kodolányi János Gimnázium
H-8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 57. Tel: 22/502-331
Impresszum

EFOP LOGO