Dezső Lotti - Áramszünet
Manapság annyira ki vagyunk szolgáltatva az újabb és újabb technológiáknak, hogy nem is tudjuk elképzelni az életünket nélkülük. Áram kell szinte mindenhez. Fűtés, mikrohullámú sütő, néhányaknál még a tűzhely is villamos stb. És ugye, amit talán a mai fiatalságnak a legnehezebb elengedni bármilyen helyzetben: az internet.
Ma éppen áramszünet van. Mily meglepő, hogy ilyenkor azt sem tudjuk, mit tegyünk. Olyan dolgokra vetemedünk, amiket rég nem csináltunk már. Olyanokra gondolok, mint például az olvasás. Persze, tudom, ez eléggé elcsépelt példa, de valljuk be, az olvasás nem a legelső elfoglaltság, amire a fiatalok általában gondolnak. Mégis egy olyan helyzetben, mint a mostani, amikor nem tudjuk a telefonunkat használni, mert nincs internet, meglátjuk a régi, poros könyveket a polcon, és azt gondoljuk, „miért is ne próbáljam ki, hiszen régen szerettem olvasni!”
Vannak, akik nem az olvasás mellett teszik le a voksukat. Olyan új és mégis régi társasjátékokat kezdenek el játszani, amit még kicsi korukban szoktak. Akkor még nem volt okostelefon, számítógép, fontosabb volt az együttlét. Most, hogy ez az átkozott áram elment - ki tudja milyen szabadságot vett ki -, az egész család együtt ül a nappaliban, próbálja kitalálni, hogy hogyan is kéne játszani azt a társasjátékot, amit régen játszottak, mert a játékszabályt rég elvitte már a kukás.
Együtt nevettek, és olyan érzésed van, hogy nincs is szükséged semmi másra, csak erre.
Most átélem a pillanatot, és elraktározom ezt a remek érzést a szívemben, ugyanis lassan visszajön az áram, és minden visszaáll a „régi” kerékvágásba...
