Slukk

A könyv alapján készült Bridgerton család című tévésorozat nagyon népszerű lett, nem hiába készül már belőle a második évad. A kosztümös filmek rajongójaként biztos voltam benne, hogy én is megnézem a sorozatot, és jól tettem, mert pozitív csalódásként ért.

Persze nem véletlen, hogy a Bridgertonok állnak a középpontban, tagjai nem mindennapi figurák. Elég szokatlan ebben az időben, hogy egy nő hangoztassa jogait és házasság nélkül független, mégis férfiakkal egyenrangú akarjon lenni. (Így beleépíteni a mai gondolkodást a sorozatba fantasztikus ötlet volt.) Simon pedig tökéletesen hozza a lenyűgöző herceget és Daphne a tökéletes hercegnőt, ők így teszik meseszerűvé a történetet.

De ha már mese, akkor a negatív szereplő sem maradhat ki, aki itt egy egész család. Penelope és Eloise barátsága mégis megkedvelteti a nézőkkel a legkisebb lányt, Penelopét a Featherington családból. Miközben ő egy háttérbe szorított karakternek tűnik, a végén jókora meglepetést okoz, és megmutatja, hogy milyen sokoldalú, valamint hogy ő keveri végig a kártyákat.

A történet másik alappillére egy bizonyos álnevet használó újságíró, a rejtélyes Lady Whistledown, aki kis írásaival összefoglalja az úri körök pletykáit. Ez a megoldás tényleg egy szokatlan löketet ad a sorozatnak. Gúnyos pletykalapjaival ötletesen állít görbetükröt a magukat a mi szívünkbe is belopó szereplőknek.

A mai modern világ és az akkori kor között zseniálisan egyensúlyozik a sorozat. A bálok korhűek és a ruhák visszarepítenek minket az akkori Angliába. A bálon a zenék is hűnek tűnnek az akkori korhoz képest, közben mégis olyan slágerekre táncolnak, mint Billie Eilishtól a Bad guy, a Maroon 5-tól a Girl like you vagy Taylor Swift Wildest dreamje. Személyes kedvencem ez az ötvözés, kifejezetten sokat hozzáad a sorozathoz.

Sajnos viszont amilyen lassan indul be az évad, olyan összecsapott lesz a vége. Az utolsó tíz percben szinte minden problémára megoldást találnak és szerintem ezeket jobban ki lehetett volna még fejteni. Különösen Daphne és Simon konfliktusa lett túlhúzva, ehhez képest a végén túl hamar fordul jóra minden. Lehetett volna egy részt fordítani még erre, mert így azt az érzést keltette, hogy gyorsan oldódjon meg minden, mert nincs már több időnk. Remélem, a könyvben nem ilyen gyors a lezárás.

A 2022-re ígért második évad remélhetőleg rengeteg titkot fog még megfejteni, mivel hagytak bőven. Már ezért is várólistás. Esetleg lehet a szereplők visszaidézéseiből választ kaphatunk azokra a kérdésekre, melyeket most ilyen gyorsan lezártak.

Németh Boglárka

„Re-akció” elnevezésű rendezvényt tartottak iskolánkban 2021. október 21-én. Ez a rendezvény egy országos interaktív bűnmegelőzési programról szólt. Több célcsoportot megszólítva, interaktív módon, tapasztalatszerzésre építve adott át az életből merített szituációk megjelenítésén keresztül prevenciós ismereteket.

Először tanórák keretein belül kapcsolatteremtő, alapismereteket adó foglalkozásokon vettünk részt. Szó esett a fiatalkorúak börtönéről és az ottani élet körülményeiről. Láthattuk a bentlakók személyes életterét, olvashattunk tőlük leveleket, amelyben leírták odakerülésük okát és az ott eltöltendő idejük eddigi tapasztalatait.

Vagyonvédelmi alapismereteinket az előadók a következő óra keretein belül bővítették. Különböző szituációk eljátszásával világítottak rá a megelőzés fontosságára a hétköznapokban. Oktató videók által tanulhattunk a kifinomult rablási módszerek kivédéséről és a megfigyelési rendszerek működéséről és miértjéről.

A délutáni órákban az iskola udvarán intézkedéstaktikai-, önvédelmi- és kutyás bemutatót, valamint a tanórákon látottakat a gyakorlatban is megtekinthettük és láthattuk, hogy milyen könnyen válhatunk bűncselekmény áldozatává, vagy elkövetőjévé. Bemutatták, hogy a kutya alkalmazási lehetőségeit egy esetleges éles helyzetben, mint egy házkutatás, határellenőrzés, vagy komolyabb előre megtervezett bevetés során. Az önvédelemről részletes tájékoztatást kaptunk, hogy mikor és milyen eszközökkel felelhetünk meg a törvénynek áldozatként. Egy verekedés során most már tudjuk, hogy milyen eljárásban részesül az elkövető és az áldozat és ezt hogyan biztosítja leghamarabb a hatóság. Megtapasztalhattuk azt is, hogy egy előre beállított baleseti helyszínen miként működik együtt a rendőrség a társszervekkel.

A bemutató szerves elemét alkotta egy a rendőrség által hozott személygépjármű, amivel különböző szituációkat mutattak be, mint az ittas vezetés, csoportos és egyéni rongálás, többek között még az autó felgyújtását is szemléltették.

Véleményem szerint ez a prevenciós program nagyon hasznos kezdeményezés lehet, hiszen a bemutató alapján a legtöbb áldozat a hétköznapi emberekből adódik, és ezen emberek nagy részének nincs a tulajdonában az áldozattá válás megelőzésének tapasztalata. Számomra nagyon megrázó volt olvasni a fiatalkorúak börtönéből hozott leveleket, hiszen ezen írások szerzőit kortársaimnak vallhatom. Köszönöm szépen az iskolának és természetesen a program létrejöttéhez nélkülözhetetlen szerveknek a munkáját, hiszem, hogy közös erővel csökkenthetjük a bűnesetek számát.

Képek a galériában >>

Póti Regina, Szalai Kíra Leila

Gergely Rolanddal, egy COVID-19-en áteső sportolóval, a Kodolányi János Gimnázium 10.S tanulójával beszélgettünk arról, hogy hogyan élte meg a betegséget.

Mikor jelentek meg és mik voltak a tünetek? Hogy érezted magad?
„Szeptember 8-án reggel arra keltem fel, hogy mindenem fáj, és fáradt vagyok, de ekkor még nem gondoltam betegségre, így elmentem az iskolába és utána edzésre. Estére viszont már belázasodtam és tudtam, hogy másnap orvoshoz kell mennem. A legfőbb tünetem a láz volt, ami fokozatosan nőtt, ezért egyre gyengébb és fáradtabb lettem. Hat napig feküdtem lázasan otthon, ezután fordultam újra orvoshoz. Ekkor történt, hogy a doktor elküldött a korházba kivizsgálásra.”

Mit mondtak a kórházban? Mennyire volt súlyos az állapotod?
„Először is csináltak egy gyors tesztet, ami sajnálatos módon pozitív lett. Ezután vért akartak venni tőlem, de nem nagyon sikerült. A vérem 6 nap lázasság után megsült az ereimben, teljesen elfeketedett és besűrűsödött. Megállapították, hogy tüdőgyulladásom is van. Úgy döntöttek, hogy be kell feküdnöm a jobbulás érdekében.”

Mennyi ideig voltál kórházban? Milyen ellátásban részesültél? Mennyire voltál megelégedve a kórházi ellátással?
„Pontosan egy hétig feküdtem a Fejér Megyei Szent György Kórházban, Székesfehérváron. Szeptember 14-én este 7 óra körül kerültem be. Azon a napon már el is kezdtem kapni az infúziót, a vérhígítót és a gyógyszereket. Másnap aztán reggel 6 óra környékén keltem fel, ugyanis jöttek ismét vért venni. Ezen a héten kb. harmincszor szúrtak meg vérvétel miatt. Igazából minden nap ugyanolyan volt, lassan ment a gyógyulási folyamat. Reggeleim vérvétellel, tüdő- és szívvizsgálatokkal teltek. Az orvosok és az asszisztensek mindent megtettek a gyógyulásom érdekében. Az igaz, hogy mindig megkérdezték, hogy miért nem adattam be a védőoltást.”

Miért nem adattad be a védőoltást? Mit gondolsz, a közeljövőben be fogod adatni a védőoltást?
„Valószínűleg igen, mivel nem szeretnék még egy ilyen időszakot magam mögött tudni. Eleinte úgy voltam vele, hogy nem akarok ezért kihagyni egy-két edzést. Arra viszont nem gondoltam, hogy el is tudom kapni a COVID-19-et. Ezért a hiba miatt kockáztattam az életemet és kihagytam egy fél szezont is. Két hónapig nem edzettem utána, mivel nagyon hosszúra nyúlt a gyógyulásom, és későre lett meg a negatív tesztem is.”

Gergely Roland, Gajdóczi Krisztián Tibor