Krimi és más semmi – Agatha Christie: Nyílt kártyákkal

Kedves olvasó, ha rajongsz a titokzatosságért, esetleg égető vágyat érzel fellapozni mostanság egy remek könyvet, mi sem lehet tökéletesebb választás, mint Agatha Christie-nek, a „krimi királynőjének” egyik műve. Jómagam elég jól ismerem a munkásságát, és bátran kijelenthetem, hogy mára kedvenc időtöltéseim közé tartozik a regényeinek az olvasása.

Az írónő Mary Westmacott néven romantikus regényeket is írt, azonban az utókor számára inkább mintegy 80 detektívregénye miatt vált megismételhetetlenné. Ezeken belül is van néhány ismertebb mű, mint például a Gyilkosság az Orient expresszen, Az ABC gyilkosságok, Halál a Níluson, vagy éppen a Tíz kicsi néger. Én most mégis egy kevésbé népszerű, ám bizonyosan remek felépítésű művét fogom bemutatni ebben a kis ajánlóban.

Nos, akkor hát beszéljünk a Nyílt kártyákkal című választott regényünkről. Ez egy 1936-os alkotás, eredeti címén Cards on the table.

Mr. Shaitana egy elég népszerűtlen, ám mégis dúsgazdag, az Egyesült Királyság fővárosában, Londonban élő férfi, aki meghívja a híres magándetektívet, Poirot-t egy vacsorára. Azt állítja, négy „gyilkost” fog bemutatni, akiket saját különleges gyűjteményének tekint. Négy „gyilkos” és négy nyomozó vacsorázik együtt kezdetben viszonylag békésen az asztalnál, ahol az események gyorsan elfajulnak, amikor váratlanul bekövetkezik az első haláleset...

Különösképpen azért ajánlom ezt a művet, azért tartom különlegesnek, mert az egész történetet végigkísér egy bizonyos fajta feszültség, melyben az egyértelműség hiánya rejlik. Mégpedig azért, mert bár igen csekély a gyanúsítottak száma, mégsem olyan könnyű rájönni, ki is lehet az igazi okozója ennek a gyilkosságnak.

Aki esetleg mégsem lenne az olvasás híve, viszont szereti az ilyesfajta dolgokat, annak örömmel ajánlom figyelmébe a szintén Nyílt kártyákkal címen futó filmváltozatát a regénynek. David Suchet főszereplésével – aki talán a legemlékezetesebb alakítást nyújtotta Poirot felügyelő szerepében – a 2005-ös film végül hatalmas sikert aratott a műfaj kedvelőinek körében.

Agatha

Készítette: Bán Hanna Júlia

Utazás Ausztriába

Mayer Gábor tanár úrral és az osztályával volt lehetőségünk december 20-án egy adventi kirándulás keretein belül eljutni a riegersburgi Zotter család által üzemeltetett csokoládégyárba és a grazi karácsonyi vásárba. Utunkat a Fehérvár Travel luxusbuszával tettük meg.

A buszunk reggel 7 órakor a tervezett időben elhagyta az iskola parkolóját, a két kísérő tanárral, a 10.B tanulóival és a 9.C 13 főjével. Veszprém fele indultunk, az első megállónk már majdnem az osztrák-magyar határnál, Szentgotthárdnál volt. Ausztriába Rábafüzesnél keltünk át, ahonnan egyenesen a csokigyárba mentünk ez a határtól kb. 40 perc autóval.

A gyárba 10:45 körül érkeztünk meg. Először egy, a Zotter családról, a kakaóbab termesztéséről és az Afrikából való exportról szóló filmet néztük meg egy komfortos moziteremben. A gyár nagyon sok aranyos részlettel van felszerelve, ezek igazán izgalmassá és érdekessé tették a látogatásunkat.

A film után jött a legjobb rész: a csokoládék kóstolása porcelán kanalakkal. A folyósókon haladva láthattuk a gyártási folyamatokat, eközben kedvünkre ízlelhettünk csokikülönlegességeket, és ha a bőség zavarában megszomjaztunk, ivókutakat is biztosítottak nekünk. A csokikostoló túránk végén lehetett vásárolni különböző szebbnél-szebb desszerteket, de legfőképpen csokikat. A kóstolás alatt különböző képzőművészek alkotásaiban gyönyörködhettünk.

Riegersburgból 1 óra volt az út Grazba. A busztól a vásárba közösen gyalogoltunk le, majd ott kisebb csapatokra szakadva elengedtek bennünket a belvárosba, ahol 14 adventi vásár közül válogathattunk. A főtéren lévő vásárban stájer kézműves termékeket és tradicionális osztrák édességeket is vásárolhattunk. Persze forró csokira is lett volna lehetőség, de ehhez már nem nagyon volt kedvünk, hiszen egy csokigyárból jöttünk. A különleges standok mellett körhinták és gyönyörűen kivilágított háztömbök hozták meg a karácsonyi hangulatunkat.

Az adventi vásár után, 17 óra magasságában indultunk vissza a buszunkhoz, amellyel 4 óra alatt Szlovénián keresztül vissza is értünk Székesfehérvárra. Szerencsére elkeveredés nélkül megúsztuk az utazást.

Ez a kirándulás fantasztikus élményekkel gazdagított bennünket.

Készítette: Kiss Noémi Anna, Kiss Márton, Huang Lili Viktória

Colleen Hoover: It ends with us (Velünk véget ér)

It ends with us-Velünk véget ér címmel jelent meg CoHo egyik legnépszerűbb regénye. Nagyon népszerűvé vált az utóbbi időkben főleg Tiktokon, és mindenkitől csak pozitív véleményeket hallottam róla, úgyhogy gondoltam, nekem is muszáj elolvasnom.

Ezt a könyvet olvastam először CoHótól, de a többi regényeit is nagyon szeretem. Főleg azért, mert élvezetesen ír, és mindig van váratlan fordulat a műveiben. Sokan romantikus könyveknek mondanák az írásait, holott legtöbbször valamilyen társadalmi problémát boncolgatnak. A karaktereknek szintén nagyon jól meg lett írva a személyiségük, mindig kiváltanak belőlem valamilyen érzelmet. Az imént említett könyvvel is így vagyok, és egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam.

hooverA könyv főszereplőjének, Lilynek nem volt mindig könnyű a sora, de arra törekszik, hogy elérje azt az életet, amire vágyik. Hatalmas trauma érte őt a múltjában, ugyanis az apja többször is bántalmazta Lily édesanyját, illetve egyszer odáig fajultak a dolgok, hogy már Lilyt is. Lily próbálja maga mögött hagyni a múltat, és új életet kezdeni Bostonban. Megismerkedik egy Ryle nevű, jóképű idegsebésszel, és egy ideig olyan jól megy minden, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Hirtelen felbukkan Lily gyerekkori szerelme Atlas, aki egy hajléktalan volt, akinek Lily segített. Ez okoz némi problémát Ryle és Lily kapcsolatában. Egy idő után viszont Ryle is kezd megváltozni, Lily apjára kezd hasonlítani, így Lily rettegni kezd tőle, ugyanakkor képtelen őt elhagyni, mert szereti. Erről is szól a könyv hátulján található mondat: „Néha az okozza a legtöbb fájdalmat, aki szeret”

Mint ahogy említettem, nagyon tetszettek a karakterek leírásai, különösen Lilyé, aki nagyon erős és bátor a történtek után is. A könyv első felében egyébként még egy aranyos szerelmi történetről van szó, viszont a sztori vége felé lévő történések bizony összetörik egyes olvasók szívét. Amikor rájöttem, hogy mit is jelent valójában a címe, nagyon megdöbbentem, ugyanis egyáltalán nem arra gondoltam. A Velünk véget ér cím láttán azt hittem, hogy ez arra utal, hogy esetleg Atlas és Lily összejönnek a végén, azonban ennek is a bántalmazásokhoz van köze.

Összességében nekem nagyon tetszett a történet, bár nem egészen úgy ért véget, ahogy azt akartam. Az írónő bele írhatott volna több közös cselekményt Atlasszal és Lilyvel, de ez csak a saját véleményem.

CoHo rajongóknak mindenképp kötelező elolvasniuk! Akik kifejezetten egy romantikus regényt szeretnének olvasni, azoknak nem igazán ajánlanám, ugyanis ahogy már említettem, van benne romantika, de nem ez a fő témája. Főleg olyanoknak ajánlom, akik érzelmileg szeretnék jobban megérteni, milyen az, ha valakit bántalmaznak.

Készítette: Keller Petra

Az üveghagyma

GlassOnionA Rian Johnson által írt és rendezett Tőrbe ejtve című, három évvel ezelőtt megjelető film óriási sikert aratott. A főszerepben Daniel Craiget láthattuk, aki többek között James Bondot is alakította. Az első film után Daniel Craiget Golden Globe-ra, Rian Johnsont pedig forgatókönyvírói Oscarra jelölték. Az első rész után a Netflix két további filmet rendelt, ezek közül nemrég érkezett meg az első folytatás, Az üveghagyma.

Benoit Blanc (Daniel Craig) detektív déli akcentusával, szokatlan stílusával és rendkívüli okosságával ismét igazán szerethető karakter ebben a filmben is. Rajta kívül most is számos híres színész számos különös személyiség bőrébe bújt bele: Miles Bron (Edward Norton) egy gazdag milliárdos, Duke Cody (Dave Bautista) youtube sztár “a csapat esze”, Birdie Jay (Kate Hudson) hiperaktív személyiség és divattervező, Claire Debella (Kathryn Hahn) hataloméhes politikus stb.

A film elején Miles Bron meghívja barátait a szigetére egy rejtélyes fadoboz segítségével, ahol egy gyilkossági játékot szervez, de Blanc elrontja a játékot, mivel megfejti az ügyet. De mint minden jó krimiben, hamarosan itt is meg történik, aminek meg kell: a gyilkosság. Mindenkire lehet gyanakodni, de Blanc titkos segítővel sikeresen megoldja az ügyet.

Összességeben elmondható, hogy az első film élvezetesebb és dinamikusabb volt. A Tőrbe ejtvének a felvezetése pörgősebb volt, így élvezhetőbb hatást nyújtott. Bár a két film különböző szemszögből mutatja be a nyomozások eseményeit, az első fimben jobban át tudtuk élni a gyanúsítottak szerepét, jobban tudtunk velük azonosulni. Összességében a színészi munka – véleményünk szerint – az első filmben jobb volt, viszont a második filmben sokkal szebb helyszínt választottak háttérül, mint az elsőben.

Összességében egy rejtélyes és élvezhető filmnek véljük mindkettőt. Mindenki bele tudja magát élni a szereplők helyzetébe, így mindenki tud agyalni a film nézése közben. Reméljük, hogy a harmadik rész izgalmasabb lesz, és minél előbb megérkezik.

Készítette: Hortobágyi Márton, Loósz Botond, Vörös Bence

Interjú a Bálkirálynővel

Comisel Alexandra és Pörneczi Sára beszélgetett a 2022-es évi gólyabál királynőjével, a 9.c osztályból Balogh Zsuzsannával az idei szerepléséről, illetve egyéb sikereiről.

Mi alapján dőlt el, hogy te leszel a királynő jelölt? Számítottál rá?
Igazából nem számítottam rá, hogy én leszek a jelölt, de nagyon jól esett, hogy megbíztatok ezzel a feladattal. A választást valójában elég szokatlan módon oldottuk meg. Először is, amikor felmerült a kérdés az osztályban, nem nagyon volt rá jelentkező. Majd Noncsi, az osztályunk DÖK-ös képviselője, az osztály csendes beleegyezésével felkért rá. Én elvállaltam, hiszen akkor úgy éreztem, az egész osztály számít rám, és amúgy sem volt semmi tétje számomra.

Milyen érzés volt, amikor megtudtad hogy, te lettél a Királynő?
Mivel nem számítottam még a jelölésre sem, így álmomban sem gondoltam volna, hogy meg fognak szavazni. Mindegyik jelölt nagyon jó beszédet írt, és nagyon szépek is voltak, tehát elég erős volt a mezőny. Én mindent beleadtam, amit tudtam, és ennek meg is lett a gyümölcse.

Szerinted miért nyerted el a többség tetszését?
Őszintén szólva fogalmam sincs. Talán a kisugárzásommal nyertem el a többség tetszését, pedig az izgulás terhével is nagyon küszködtem. Még nem szerepeltem nagy közönség előtt ilyen körülmények között. Igazából, amikor kiválasztottak, nem teljesen tudtam, hogy hogyan kell egy ilyen beszédet előadni magamról, de megpróbáltam kihozni mindent, amit lehet, és a komfortzónámból is egy kicsit kijönni.

Hogyan reagáltak az osztálytársaid, amikor kihirdették az eredményt?
Mindenki odajött megölelni és gratulálni, ami nagyon jól esett. De ez nekik is az érdemük, amiért megbíztak bennem, és jelöltek erre a címre.

Ahogy a bemutatkozásodkor említetted, szinkronúszol. Tudnál mesélni erről?
Persze, 5 éve szinkronúszom. Életem egyik legjobb döntése volt, hogy ezt a sportot választottam, mivel kiskoromban is már imádtam a vizet. Nagyon szeretem a csapatot, amiben vagyok, nagyon jó sikereket érünk el együtt.

Hasonlít az az érzés, amikor megnyerted a választást és az, amikor megnyersz egy versenyt?
Igen, nagyon hasonlít a két érzés egymáshoz. Mind a két cél elérésében nagy szerepe van a csapatmunkának és az összetartásnak, hogy egy ilyen eufórikus érzést tudjon kiváltani a dolog.

Melyik versenyed volt az, amelyiken a legjobban izgultál, és mindenképp meg akartad nyerni? Sikerült is?
Meg kell mondanom az igazat, én nem szoktam annyira izgulni a versenyek előtt. Nem vagyok az az izgulós típus, inkább én szoktam lenyugtatni a társaim. Viszont egyszer egy pécsi versenyen voltunk, és úgy mentünk oda, hogy mi jól szeretnénk teljesíteni, és az is volt a legfőbb cél, hogy bizonyítsunk magunknak és az edzőnknek. És nagyon jól is sikerült, meg is nyertük, erre a mai napig büszkén gondolok.

Tudod már, hogy hol lesz a következő versenyed?
Fogalmam sincs. Nemrég lett vége az őszi versenyszezonnak, most jön egy kis pihi, és utána új erőbedobással jöhet a tavaszi versenyszezon.

A szinkronúszás mennyire változtatta meg az életed?
Nagyon sok szempontból a sport nekem mindig is az életem része volt. Már nagyon kicsi korom óta sportolok, de a szinkronúszás tetszett eddig a legjobban. Ez a sport adott nekem új barátokat, élményeket, kitartást, fegyelmet, meg persze megtanultam beosztani általa az időmet.

Kinek ajánlod a szinkronúszást?
Aki szeret táncolni, balettozni, és emellett szeret vízben lenni, annak szerintem nagyon tetszhet ez a sportág, hiszen ebben mind a kettőnek nagy szerepe van. A táncnak azért, mert nagyon hajlékonynak kell lenni, és vannak olyan elemek, amikhez kell tánc és balett-tudás. Az úszás meg azért kell hozzá, hogy biztonságban érezd magad a vízben, és persze az úszás adja hozzá az erőnlétet, az alapokat.

Köszönjük Zsuzsónak az interjút! További sok sikert kívánunk a versenyekhez és a tanulmányaihoz!
Copyright © 2009 Kodolányi János Gimnázium
H-8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 57. Tel: 22/502-331
Impresszum

EFOP LOGO