Akarta vagy nem akarta?
A Netflixen jelent meg az Egy botrány anatómiája című minisorozat, aminek a forgatókönyvírója David E. Kelly. A név hallatán azonnal felkaptam a fejem, ugyanis ő volt a két kedvenc korábbi sorozatom, a Hatalmas kis hazugságok és a Tudhattad volna alkotója.
A film főszereplői a gazdag, jóképű brit politikus, James Whitehouse (Rupert Friend) és elbűvölő felesége Sophie Whitehouse (Sienna Miller), akik példásan élnek két szép gyerekükkel. A kiváltságos emberek világában járunk, sikeresek, befolyásosak, gazdag felmenőktől származnak, elit iskolákba jártak. Igazi mintaapák és mintaanyák.
A botrány első foka, mikor kiderül, hogy James öt hónapon át viszonyt folytatott egy beosztottjával, a stábjában dolgozó, fiatal parlamenti kutatóval. A helyzet aztán tovább fokozódik, amikor a szóban forgó beosztott, Olivia Lytton (Naomi Scott) nemi erőszakkal vádolja meg a politikust...
A történetet a feleség, Sophie szemszögéből éljük át. Sokkoló állapotban hallgatja férjét, aki bűnbánóan vallja be félrelépését, mert még az aznapi újságban meg fog jelenni a sztori. A probléma ennyivel meg is oldódna, de újabb csapás éri őket, mikor mindenki nagy meglepetésére az ex-szerető bepereli Jamest. A feleség összetörik, de kitartóan kiáll házastársa mellett, mivel csak közösen tudják a miniszter becsületét tisztára mosni. A félelem, a kín és a belső összeroppanás szorongatja, mikor a tárgyalásokon részletesen kielemzik férje hosszan tartó kapcsolatát Oliviával...
A családi dráma mellett közelről figyelhetjük még az aprólékosan bemutatott tárgyalást is, amely annak eldöntésére fókuszál, hogy nemi erőszak történt-e, vagy csak heves együttlét. Az eset olyannyira nem egyértelmű, hogy végül minden egyes mozdulatnak és szónak súlya lesz.
Mivel a történtekre mindkét fél máshogy emlékszik, és kettejük szava áll egymással szemben, végig kétesélyes, hogy mi lesz az esküdtszék döntése. A sorozat minden epizódja végén van valamilyen kisebb-nagyobb csavar, sőt, a negyedik rész végén egy olyan brutális fordulatot vesz a történet, ami miatt még a lezárásnál is jobban leesik a néző álla.
Azoknak ajánlom, akik szeretik az ilyen jellegű, pszichológiai thrillereket.
Írta: Kőszegi Kamilla