Édesapám Rozs Viktor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozik 26 éve hivatásos pénzügyőrként. Jelenleg a Fejér megyei Adó-és Vámigazgatóságon Rendészeti Főosztályvezetőként tevékenykedik Székesfehérváron. A vele készített interjúban a napi munkáját és a hivatal működését szeretném bemutatni.

Mik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fő feladata a költségvetési bevételek biztosítása, az adók beszedése. Ilyen adó például az általános forgalmi adó, amit fő szabályként minden termék után meg kell fizetni és mértéke 27%. A vállalkozások bevétele illetve nyeresége után is kell adózni, illetve nagyon fontos, hogy mindenkinek kell személyi jövedelemadót fizetnie az éves bevételei után. Az adók mellett fontosak a vámbevételek, amik a külföldről - főleg az Európai Unión kívüli országokból (pl. Kína, USA)- érkezett termékekre kell fizetni. Külön kategória a jövedéki termékek (cigaretta, alkoholtermékek, üzemanyagok) után fizetendő jövedéki adók, ezek a termékek árának jelentős részét képezik. Továbbá még nyomozati, illetve szabálysértési jogköre is van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak meghatározott gazdasági bűncselekmények vagy szabálysértések esetén.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magyar költségvetés mekkora százalékát biztosítja?

Nem sokan tudják, hogy ez a szám 97%, mivel csak önkormányzati adóbevételek vannak ezeken az adókon kívül.

Mi történik akkor, ha valaki nem fizeti be ezeket az adókat?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül erre van egy külön végrehajtási szakterület, ahol ezeknek az „elmaradt” adóbevételeknek a behajtásával foglalkoznak.

Ez a behajtás a gyakorlatban hogyan történik?

Először írásban felszólítják az érintettet, hogy fizesse be az elmaradt közterheket, illetve annak kamatait. Ha ez határidőre nem történik meg, akkor megpróbálják magánszemély esetén a fizetéséből, cégnél a bevételeiből beszedni. Ha ez sem sikerül ingó vagy ingatlan végrehajtást végeznek.

Mi az ingó, illetve ingatlan végrehajtás?

A cégek vagy magánszemélyek vagyonát a nyilvántartásokból lekérdezik. Ingó dolgok esetében főleg gépkocsi, ingatlanok esetén pedig lakóház, telek jöhet szóba. Ha az adós nem fizet elidegenítési tilalmat rendelnek el, legvégső esetben elárverezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus árverési oldalán.

Bemutatnád a feladataidat?

Rendészeti Főosztályvezetőként két osztály napi munkavégzését felügyelem. Az egyik osztály neve EKÁER Ellenőrzési Osztály, a másik osztályt EKÁER Ügyeleti Osztálynak hívják.

Ezeknek az osztályoknak mik a fő tevékenységeik?

Az Ellenőrzési Osztály főleg hivatásos pénzügyőrökből áll, akik 12 órás váltószolgálatban főleg közúti ellenőrzéseket végeznek. Ehhez megkülönböztető jelzéssel ellátott gépkocsival rendelkeznek, sokszor látni őket az M7 autópályán. Az Ügyeleti Osztályon dolgozók 24 órás váltószolgálatban a járőröket irányítják.

Mindkét osztály elnevezése az EKÁER szóval kezdődik. Ez mit jelent?

Az EKÁER szó az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése. Ennek a lényege, hogy a közúton szállított termékek egy bizonyos részének adatait ebbe a rendszerbe előre be kell jelenteni. Ezeket a bejelentéseket a közúti megállítás során a járőrök a szállítmányokat ellenőrzik, ha eltérést tapasztalnak, erről jegyzőkönyvet vesznek fel, majd jogsértést állapítanak meg.

A járőrök munkája miben különbözik a rendőrök munkájától?

A rendőrök közúton főleg közlekedési szabálysértésekkel foglalkoznak, a pénzügyőr járőrök pedig a gazdasági és jövedéki jogsértéseket próbálják felderíteni. A mi járőreinknek is ugyanazon jogaik vannak mind a rendőröknek (gépkocsit megállíthatják, illetve kényszerítő eszközeik is vannak).

Mik azok a jövedéki jogsértések?

Közúti ellenőrzések során sokszor találkoznak olyan autókkal, amikben olyan dohány vagy alkoholtermékek vannak, amik után nem fizették meg az adókat. Ez főleg külföldi vendégmunkások esetén fordul elő, akik Nyugat Európában dolgoznak és Magyarországon átutaznak.

A járőrök még milyen jogsértésekkel találkoznak?

Többször előfordul olyan szállítmány, amiben hamis termékeket próbálnak meg illegálisan kijuttatni az országból. Ezek főleg hamis parfümök, mosószerek, ruhaneműk (pólók, cipők). Ezekben az esetekben szakértő megállapítja, hogy a termékek hamisítványok, és lefoglalásra kerülnek. Ilyenkor az elkövető ellen pedig büntetőeljárás indul. A lefoglalt termékek szinte minden esetben megsemmisítésre kerülnek, mivel nem tudni milyen anyagból állították őket elő.

Készítette: Rozs Fanni