Minden évben a végzős diákoknak nagy fejtörést okoz, hogy melyik felsőoktatási intézményben tanuljanak tovább. Sokan az utolsó napokban határozzák el magukat egy-egyiskola mellett. Ezzel az interjúval szeretnénk egy kicsit segíteni azoknak a döntésben, akik elgondolkodtak már a Semmelweis Egyetemen. Megkértem Dütsch Zsombort, aki szintén oda jár, hogy meséljen egy kicsit az egyetemről és a továbbtanulásról.

Hogyan is zajlik a jelentkezés egy egyetemre?
Először is kinézed az egyetemet, javaslom, hogy járj nyíltnapokra, ott ilyen előadásokat tartanak, elmondják, hogy milyen az egyetemi élet, elmondják, hogy milyen szakok vannak, mivel foglalkoznak a szakok, és ugye láthatjátok magát az egyetemet is. Ezután jön az unalmasabb rész, mert meg kell nézned, hogy milyen követelmények vannak az adott szakra, és ha tudod teljesíteni, akkor jelentkezhetsz.

Te hogyan élted meg az érettségit? Megérte a sok stressz?
Hát én nem tanultam magam halálra, az egyáltalán nem igaz, hogy "Erre készülünk 12 évig". Sokan mondták ezt nekem még gimiben, de igazából annak a 4-5 évnek, amit gimiben töltesz, a fele érési időszak, hogy tényleg készen álljon fejben az ember arra, hogy elmenjen egyetemre. Úgy magára az érettségire felkészülni 4 év nem kell. 1 év is durván elég. Körülbelül másfél-két hónapot készültem az érettségire, de úgy mindenről megvolt az alapfogalmam, ami ugye kellett hozzá. Én mondjuk halaszottam egy évet, mert először nem csináltam kémia érettségit, és a biosz se olyan lett, amilyet szerettem volna, ezért ezeket újracsináltam már emelten.

Így hány pontod lett?
Én duplázva mentem, úgy lett 456.

Te melyik karon vagy, és körülbelül hány ponttól vesznek fel embereket?
Fogorvosin vagyok. A pont a szaktól függ, rengeteg van. Nem csak orvosi és fogorvosi, van gyógyszerész, gyógytornász..., gyakorlatilag ami így az egészségügybe sorolható. Ha nagyon átlagolnom kéne, 440-től már vesznek fel embereket a legtöbb szakra.

Mennyire húzós a Semmelweis? Lehet ilyen rémhíreket hallani róla.
Amikor elkezded, tényleg nehéz elképzelni, hogy mennyire húzós, aztán amikor belelendülsz, rájössz, hogy amúgy teljesíthető. Viszont ez nem olyan, mint a gimi, hogy meg lehet csinálni IQ-ból. Az orvosira kemény hátsó kell, le kell ülni tanulni.

Milyen számonkérések vannak?
Ezt sokan nem tudják, de az egyetemen úgy működik, hogy van egy szorgalmi időszak, az úgy 3 hónapos, ekkor bejárunk órákra, van egy órarendünk, meg ekkor vannak a ZH-k. Utána jön a vizsgaidőszak, amin 2 hónapod van, hogy X vizsgát megcsinálj, ezeket te döntheted el, hogy mikor csinálod, van, aki az utolsó napokra rakja az összeset, van, aki szépen elosztja, és van, aki az első 2 héten ledarálja az egészet, aztán másfél hónap pihi. Na, a Semmelweisen csak az működik, hogy szépen elosztod, mert nem nagyon lehet egy hét alatt ledarálni mind a 6 (náluk első évben ennyi van) vizsgát. A ZH olyan, mint nálatok a TZ, egy bizonyos időszak alatt vett anyagot kérnek számon kifejtősen, tesztelgetősen, gépen, papíron... Tárgytól függ. Annyi a különbség, hogy egy ZH-n nagyjából 3 TZ-nyi anyagot szoktak kérdezni.

Mennyi idődet veszi el a tanulás?
Van szabadidőm mellette bőven. Lehet dolgozni, sportolni, barátokra is azért van, meg úgy heti egy buli óvatosan belefér. Akkor se az, hogy elmegyünk aztán így "Hóó de szétcsapjuk!" hajnali 4ig.

Szóba került a duplázás. Az mit is jelent?
Ha továbbtanulsz, kétféleképpen számolhatják a pontjaidat: tanulmányi pontok plusz az érettségi átlag, vagy a két kért érettségid százalékának összege duplázva. A másodikat nevezzük duplázásnak. A duplázás az, amikor nem veszik figyelembe sem a középiskolai eredményedet, sem pedig az érettségi átlagodat, csak és kizárólag a szak által kért 2 érettségi tárgyakat nézik. Ezeknek a százalékos eredményét összeadják és kettővel megszorozzák (duplázzák). Így maximum 400 pontod lehet, ehhez jön még hozzá a maximum 100 pluszpont.

Köszönöm az interjút.

Kulcsár Barnabás