2019. február 12-én, reggel 6:00-kor megkezdtük utunkat Lengyelország felé. Busszal mentünk, az utat 9, maximum 10 órásnak terveztük. Ekkor még hűvös volt az időjárás, de mintsem törődve a körülményekkel, mindannyian izgatottak voltunk az utunkkal kapcsolatban. Este 6 órára megérkeztünk Przemyśl-be, pár órával később a számított időnél. Ennek következtében egy programra időnk nem jutott, de ezt másnap bepótoltuk.

Szállásunknál kívánni sem lehetett jobbat, hiszen egy Wellness Hotel-SPA Hotel Gloria- fogadott minket svédasztalos vacsorával, szaunával és egy nagy medencével.

Csoportunkat egy úr vezette, aki hely- és nyelvismerettel rendelkezett. Sokat megtudtunk és tanultunk tőle az út során, rengeteg érdekes információval gazdagodtunk.

Második nap reggel bepótoltuk az elmaradt programunkat, ami Przemyśl egy híres erődjét foglalta magába, majd Krakkó felé vettük az irányt. Útközben kitérőket tettünk Tarnowban, Debnoban, Újszandecben és Limanovában, ahol a magyar vonatkozású helyeket néztük meg. Megnéztük Bem apó sírját, a Debnoi várat, valamint Újszandecben Szent Kinga által alapított klarissza kolostort. Idegenvezetőnk ezen helyeken is rengeteg hasznos információval szolgált.

A késő esti órákban értük el Krakkó városát, ahol elfoglaltuk szállásainkat, és egy közeli étteremben kaptunk meleg vacsorát, ami igazán jól esett mindannyiunknak a hosszú buszút után.

A harmadik napon Aushwitzot és Birkenaut látogattuk meg egy mellénk kirendelt idegenvezetővel. Számtalan meghökkentő tudnivalót osztott meg velünk, és még több döbbenetes dolgot láttunk.

A 3 és fél órás program után visszatértünk Krakkóba, ahol a délután folyamán a saját idegenvezetőnkkel térképeztük fel a város gyönyörű központját. Megnéztük többek között a Mária-templomot, a Posztócsarnokot valamint a Jagelló Egyetemet, azonban már maga Krakkó főtere is hatalmas látványt tárt elénk.

Utolsó napunkon egy kirendelt magyar idegenvezető segítségével fedeztük fel Wieliczka varázslatos sóbányáját, ami mindannyiunkat lenyűgözött. A nap hátralévő részében szabad programunk volt. Az osztály többsége ajándékokat vásárolt, és kipróbálta a helyi nevezetes ételeket.

Az este folyamán összeültünk beszélgetni, és megvitattuk az élményeinket egymással, melyeket az utazás során gyűjtöttünk. Szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy remek utazás volt ez, és teljesítettük a célt, miszerint ápoljuk és erősítsük a lengyel-magyar barátságot. Hiszen ahogy a mondás tartja: „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát”.

Végül a Kodolányi János Gimnázium 10.a osztálya nevében köszönjük a magyar-lengyel kapcsolatok erősítését segítő Wacław Felczak Alapítvány Polonica-nak, osztályfőnökünknek, Gubánné Árami Erika tanárnőnek, valamint iskolánk Igazgatóasszonyának, Csöngei Gabriella tanárnőnek a lehetőséget.

Harangozó Krisztina, 10.a osztályos tanuló