Augusztus 27–29. között Budapesten, a BOK Csarnokban rendezték meg a WAKO kick-box szövetség világversenyét, ahol több mint 2500 sportoló mérte össze tudását, több mint 13 kategóriában. Volt tehát választék bőven – és ellenfélből sem volt hiány.
A kategóriák egyik zászlóshajója, és talán legjobban várt eseménye természetesen a ringben vívott küzdelem. Csanád a -81 kg-os súlycsoportban lépett ringbe, ahol remek teljesítménnyel egészen a dobogóig menetelt, és végül megszerezte a harmadik helyet. Egy ilyen mezőnyben a bronz azért elég szépen csillog.
Szeptember 19-én aztán Dunaújváros következett, ahol a World Kickboxing Federation Open nemzetközi bajnokságát rendezték meg. A mezőny erejéről sokat elmond, hogy az osztrák, ukrán, német és magyar klubcsapatok mellett a belorusz kick-box válogatott is benevezett. Vagyis nem kifejezetten egy könnyed, szombat délutáni átmozgatásnak ígérkezett a program.
Csanád Kick Light kategóriában indult, és ha már ott volt, nem bonyolította túl a dolgot: a belorusz ellenfeleket legyőzve megszerezte a bajnoki címet.
Máténak már a nevezésnél sikerült belefutnia az első problémába: saját korosztályában és súlycsoportjában egyszerűen nem akadt ellenfele. Más ilyenkor esetleg megvonja a vállát, és hazamegy. Máté viszont versenyezni érkezett, úgyhogy keresett magának problémát: elvállalt egy nála idősebb és nehezebb ukrán ellenfelet, ráadásul boksz kategóriában.
Ez azért különösen szép vállalás, mert így az egyik fő fegyverét, a rúgásokat eleve az öltözőben kellett hagynia. Maradt a két kéz, az elszántság és a „ha már eljöttünk, csináljuk rendesen” hozzáállás. A szorítóban aztán megmutatta, hogy nemcsak a szája nagy, hanem a szíve is. Kőkemény menetekben, fokozatosan őrölte fel idősebb és nehezebb ellenfelét, a mérkőzés végén pedig Máté kezét emelték a magasba.
Mindkét fiú teljesítménye előtt le a kalappal. Az pedig, hogy az őszi versenyszezont ilyen eredményekkel kezdték, elég egyértelműen megmutatja: a nyár náluk nem kizárólag pihenéssel, stranddal és fesztiválokkal telt. Miközben mások a lángos–napágy kombinációt gyakorolták, ők maradtak céltudatos sportolók, dolgoztak, edzettek, és most ennek meg is lett az eredménye.
