Szakképzés - általános leírás

Az érettségire épülő szakképzés hazai rendszere
Ma Magyarországon, aki szakképzésben akar tanulni

  1. iskolarendszerű nappali, esti és levelező tagozatos képzést, valamint
  2. iskolarendszeren kívüli, tanfolyami felnőttképzést

választhat.
A magyar állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az OKJ meghatározza, hogy mely képzések végezhetőek el kizárólag iskolarendszerben, mely képzések kizárólag iskolarendszeren kívül és melyek mindkettőben. Iskolatípustól függetlenül a megszerzett OKJ bizonyítványok egyenértékűek.
Az OKJ továbbá meghatározza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési időtartamot (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), valamint azt is, hogy a szakképesítés esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható-e.

Az iskolai rendszerű szakképzés

Az iskolai rendszerű szakképzés a Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott iskolákban, a tanítási évhez igazodva szerveződik. Az iskolai rendszerű szakképzés megszervezésekor egyszerre kell alkalmazni az oktatásra és a szakképzésre érvényes jogszabályi előírásokat. Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló tanulói jogviszonyt létesít, ezáltal jogosulttá válik diákigazolvány igénylésére, a betöltött életkor függvényében családi pótlékra, az egészségbiztosítási ellátásra,és esetlegesen egyéb támogatásokra ( pl. árvasági segély) is.

A szakmaszerkezeti döntés

A Kormány megyénként és a fővárosra lebontva meghatározza az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható azon szakképesítéseket, amelyekre a következő tanévben induló iskolai rendszerű képzésekben a szakképző iskola fenntartója
a)korlátozás nélkül beiskolázhat, (támogatott szakképesítés),
b)költségvetési hozzájárulásra nem jogosult (nem támogatott szakképesítés),
c)költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult (korlátozottan támogatott szakképesítés).
A korlátozottan támogatott szakképesítések keretszámait intézményekre lebontva a kormány határozza meg megyénként és a fővárosra vonatkozóan. A meghatározott szakképesítés keretszáma a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban államilag támogatott módon beiskolázható összes tanulói létszámot magában foglalja.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés nem kötődik az év meghatározott szakaszához, a kötött intézményi keretekhez; az igényekhez gyorsan igazodó formában szervezhető meg. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a résztvevőket nem tanulói jogviszony keretében képzik, hanem szerződési keretek között és a képzések jellemzően önköltségesek.
Felsőoktatási  szakképzés
2013. 09. 01 óta kizárólag felsőoktatási intézmények folytathatnak felsőoktatási szakképzést, mely érettségire épülő, kétéves képzési forma. A felsőoktatási jelentkezési eljárás keretében lehet ezekre a képzésekre bekerülni, középiskolai jogviszonyban már semmilyen körülmények között nem indítható.
A követelmények teljesítése - A modulzáró vizsga
Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (Szt. 10. § (1)-(2) bekezdések)
Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. (Szt. 10. § (3) bekezdés)

A komplex szakmai vizsga

Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola szakképzési évfolyamain és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik. A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely kizárólag Magyarország területén szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által a képzésben részt vett oktató.
Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól felmentés nem adható. (Szt. 9. § (4), (5) bekezdések)

 

KÖVESS MINKET A FACEBOOK-on!

Iskolánk bankszámla száma: Raiffeisen Bank Zrt: 12023008-00181972-00100001
 

LOGO EU flag-Erasmus

A projektet az Európai Bizottság támogatta

logo hatartalanul 

logo TEMPUS

 

Copyright © 2009 Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium, H-8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 57. Tel: 22/502-331 ¦ Impresszum