A Kodolányi János Gimnázium 9.a osztályos tanulójával, Mészáros Barnabással készítettünk interjút, aki egy nem hétköznapi sportot űz: motocrossozik.

Mit érthetünk azalatt, hogy motocross?

A motocross egy egyéni extrém sportág, amit zárt- extrém akadályokkal tüzdelt(pl. ugratók)-pályán űznek,1hengeres motorokkal,akár az egészen 50 cm3-450 cm3-ig. Jelentése: motorral mindenen keresztül.

Mióta űződ ezt a sportágat? Milyen érzés volt, amikor először ültél motorra? Mit szóltak a szüleid, hogy motocrossozni szeretnél?

motocross4 éves koromban ültem először motoron, 8 éves korom óta versenyzek.

Papám szintén versenyző volt, Édesapám pedig szerelő, tehát úgymond "családi vonás". Nagyon furcsa volt legelőször, és félelmetes... de már akkor imádtam, teljesen szabadnak éreztem magam, ès pár alkalom után már szemrebbenés nélkül húztam a gázt, kisgyermekként is. Szüleim teljesen elfogadóak a sport iránt azóta is, viszont Anyukám az, aki sokkal jobban félt.

Versenyszerűen sportolsz? Ha igen, melyik eredményedre vagy a legbüszkébb? A jövőre nézve, mik a terveid a motorozással kapcsolatban?

Igen, versenyszerűen sportolok. Az idei Dél-MX sorozatban kategóriám győzelmére vagyok a legbüszkébb! Szeretnék országos bajnokságot nyerni, és Amerikában vagy világbajnokságon versenyezni! Szívesen foglalkoznék a jövőben a motocross oktatásával, népszerűsítésével is!

Valaki szponzorál téged ebben?

Sajnos ebben a sportban elég nehéz szponzort találni, tehát mi sajnos eddig az egész karrieremet saját költségből finanszíroztuk, kivéve a jelenlegi motorom árának egy részét (3 jó barátunk segített). Éppen szponzoráció után próbálunk nézni most a tél alkalmával, mivel elég költséges ez a sport.

Hol voltál legutóbb versenyezni és milyen eredményt értél el?

Dunavecsèn voltam, dupla futamgyőzelemmel zártam (összetett/abszolút 1. Hely) a versenyt, 20+ mp-et adva a 2. Helyezettnek mindkét futamban, ami a motocrossban elég soknak számít.

Télen hogyan gyakoroltok?

Télen laza talajú (pl. homok) pályákon szoktunk gyakorolni, ahol nem fagy fel a föld. De ilyenkor a motor inkább háttérbe szorul, és az erőnléti edzésre koncentrálok, konditerembe járok és futok heti háromszor vagy négyszer.

Mit tanácsolsz azoknak, akik el szeretnének kezdeni motorozni?

Csak akkor vágjanak bele, ha a szívükben van a motorozás, és vezessenek mindig felelősségteljesen és ésszel!

Rakoncza Petra, Molnár Kata

A Mary Poppins visszatér egy 2018 végén megjelent családi/fantasy film, a Mary Poppins filmmusical második része. Az első rész 1964-ben jelent meg és ennyi év után elég nagy bátorság kellett a történet továbbviteléhez. Mi a téli szünetben mentünk el megnézni a moziba és őszintén valahogy egy klasszikus folytatásától többet vártunk volna.

A film az 1930-as évekbeli Londonban játszódik. A középpontban ismét a Banks család áll. Michael Banks három gyerekével és házvezetőnőjével, Elennel él a Cherry Tree Lane-en. Michael csak úgy, mint egykoron apja bankban dolgozik. Jane, anyja nyomdokaiba lépve áll ki a munkavállalók jogaiért. A testvérek szoros kapcsolatot ápolnak. Miután Michaelt súlyos veszteség éri, egykori dadusa bukkan elő, aki csodálatos varázsképességeivel és lámpagyújtogató Jack segítségével hozza vissza a család boldogságát.250px Mary Poppins visszater

A film összességében semmi újat nem tesz az előző részhez, inkább az új generációról meséli el szinte ugyan azt a történetet. A bonyodalom viszont más; míg az eredetiben a családját karriere miatt elhanyagoló apukáról volt szó, addig ebben a filmben egy fontos okirat tűnik el. E köré bonyolódik a cselekmény. A cél a Banks ház megmentése. Szerintem nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk; sikerült. Mary Poppins és a lámpagyújtogatók segítségével a család otthona megmenekült. A filmben nem meglepő módon rengeteg betétdal és tánc van, amiket helyenként soknak éreztünk, annak ellenére, hogy szeretjük a musicalt és a zenék is tetszettek. A másik mellényúlás a szereplőválasztás. A Michaelt alakító Ben Whishaw nem igazán illett a gyászoló apuka szerepébe. Ő inkább a különc figurák mestere. A rendező Mary Poppins mögé rejt el minden szereplőt, ami a fináléban mutatkozik meg a legjobban, miután a dada egy csettintésre megold minden problémát. A történetben egy romantikus szál is fut. Jack és Jane között szövődik egy nem túl lángoló szerelem, persze ebben a dologban is Poppins adja meg a löketet.

Annak ellenére, hogy van benne egy-két hiba, nézhető családi film. A húgomat is elvittük erre a filmre és szerencsénkre lekötötte őt, sőt még tetszett is neki, bár egy kicsit hosszúnak találta. Azoknak ajánljuk ezt a folytatást, akik szeretnének a mozivásznon egy komplett színdarabot látni.

Készítette: Holl Evelin, Mező Viktória

Ismét eljött a nyolcadikosok nagy rémálma, a felvételi. Évüknek ez az egyik meghatározó pontja, mely eldönti hová mennek továbbtanulni. Matematikából és magyarból felmérik tudásukat, és annak a szintnek megfelelően kerülnek be az általuk választott iskola egyikébe, hogy miként teljesítenek. Ebben az évben sem kímélték őket.

A tavalyi könnyítés után, ismét nehezítettek a feladatokon. Mint tavaly is, mindkét részre 45 perc állt rendelkezésükre, köztük 15 perces szünettel. Általánosságban elmondható, hogy a magyar mindig könnyebb, mint a matek, és ez most se volt másképp. A magyar bemelegítő feladatokkal indult, majd szépen bekerültek a nyelvtani és irodalmi feladatok is. Mint minden felvételiben itt is megtalálhatóak voltak a verselemző, a szövegértési és a fogalmazási feladatok. A két vers Radnóti Miklós egyik versének részlete, a másik pedig Szabó T. Anna Lucázás című verse volt. A szövegértő feladatban pedig Luca-napi népszokásokról olvashattunk. Az idei fogalmazás témája személy szerint nekem jobban tetszett, mint a tavalyi. Arról kellett érvelniük, hogy miért gondolják azt egyesek, hogy felnőttnek lenni sokkal jobb, mint gyereknek. Legszívesebben megnézném ezeket a fogalmazásokat, mert érdekel a diákok véleménye erről.

A mateknál nem volt egyszerű dolguk a diákoknak. Itt már a bemelegítő feladatokkal is belevágtak a közepébe, és ez még tovább fokozódott. Kezdetben „egyszerű” számolások, és átváltások voltak, majd számok összerakása következett. Ezek után egy könnyebb diagramot kellett leküzdeni, amin könnyen ki lehetett igazodni, de utána jött a hab a tortán. A szöges feladatok bonyolultabbra sikeredtek, mint a tavalyiak, amin először én is meglepődtem. Ezután jöttek a diákok „kedvencei”, a szöveges feladatok és a térfogatmérés. Általában ezek a feladatok azok, ahol pontot veszítenek a diákok. A 3 szöveges feladat volt a „pont az i-re”. Nekem is kellett idő, mire rájöttem a feladatok logikájára. Le a kalappal azok előtt, akiknek sikerült maximálisra megcsinálni a feladatokat. A térfogatmérés nem tartozik a kedvenceim közé, és ez a feladat se nyerte el a tetszésemet, de úgy gondolom, hogy most ezen a feladaton jobban ki lehetett igazodni.

Véleményem szerint a tavalyi könnyítéshez képest, ismét nehezítettek a feladatokon. Úgy gondolom, hogy a felvételi nem teljesen mutatja meg a diákok képességeit, mert egy olyan stressznek vannak kitéve, amit nem kéne ennyi idősen tapasztalniuk. Mivel stresszesek, nem tudnak a feladatokra koncentrálni, és pluszba még rátesz egy lapáttal a „szakszerű feladatleírás”, amit először fel se fog az ember. Én nem érzem nagyon arányosnak a magyar és a matek közti nehézséget. A matek egy nagy ugrás a magyarhoz képest, és ez megmutatkozik a pontszámokon is. Mivel tavaly én is ugyanezen estem át, mint ők, átérzem a helyzetüket. A felvételit nem tartom jó ötletnek, mert nem egy papír fogja eldönteni, hogy te most tudsz valamit, vagy nem. Lehet, hogy akik rosszul írták meg a felvételiket, azokban sokkal több rejlik, csak nem tudták kivitelezni. Remélem a jövőben megtalálják a matek és magyar közt az egyensúlyt.

Kovács Eszter

Sok diáknak okoz fejtörést az, hogy mit kezdjen magával, milyen szakmát válasszon az iskola után. Éppen ezért a Slukkban rendszeresen mutattunk és mutatunk be olyan személyeket, akik valamilyen adott szakmának, esetleg hobbinak kiemelkedő képviselői – így szeretnénk a valóéletet egy kicsit közelebb hozni a tanulókhoz.

Még csak 24 éves, de már számos rangos eseményen képviselte hazánkat kitűnő eredményekkel, majd saját dojot nyitott, ahol folyamatosan keresi az új tehetségeket, és indítja el őket a kempo útján. Piros Patrikkal beszélgetek, a Dinamik Harcművészeti Közhasznú Sportegyesület sportolójával és a mányi Hársfadomb Kempo Klub edzőjével.

kempoHogyan kerültél kapcsolatba a kempoval?

Általános iskola első osztályában elkezdtem futballozni, de aztán rájöttem, hogy nem ez az én sportom. Édesapám még diák korában kempozott, csak a katonaság és a munkahelye miatt abba kellett hagynia. Majd az edzések újra indultak Bicskén, ahol lakom. Ekkor felajánlotta, hogy járjak oda, én pedig azt gondoltam miért ne. Nézzük meg! Megtetszett, és ott ragadtam. Ekkor voltam 7-8 éves.

Mik az eddig elért legnagyobb eredményeid?

Az első nagyobb eredményemet 2006-ban szereztem Szlovákiában egy Európa Bajnokságon. Ez az első és egyetlen EB győzelmem. 2007-ben vettem részt az első világkupán, ahol sikerült is nyernem. Ezen kívül még négy világbajnoki címet szereztem, valamint számos Magyar Bajnoki első helyet is a magaménak tudhatok.

Melyikre vagy ezek közül a legbüszkébb?

Minden eredményemre büszke vagyok, de ha egyet kéne választani azt nem a sajátjaim közül választanám, hanem a tanítványom, Bada Mirkó Lengyelországban szerzett világbajnoki helyezését mondanám.

Milyen kihívások várhatnak még rád ebben a sportban ennyi elért eredmény után?

A legnagyobb kihívás a gyerekekkel való foglalkozás. Mindenkit elindítani a saját útján, és megtalálni, hogy ezen összetett sportnak melyik részén a legtehetségsebb. Majd abba az irányba terelni, és csiszolni a tudását. Mivel minden gyerek más, ezért mindenkihez másképp kell hozzáállni. Ez a legnehezebb az egészben, hogy megtaláld a helyes utat.

Azt tapasztalom, hogy sokan nem ismerik ezt a sportot. Mit gondolsz mi az oka annak, hogy nem olyan támogatott, mint a judo vagy a karate?

Mivel ez nem egy olimpiai sportág, így sokan nem ismerik és nehéz támogatókat szerezni. A kemponak nagyon sok különböző ágazata van, nehéz ezeket egy mederbe terelni. Így nincs egy kialakult szakszövetség Magyarországon, ami szintén nem könnyíti meg a sport ismertebbé tételét.

Hogy néz ki egy napod, amikor edzel és edzést tartasz?

Az edzések hétköznapokon vannak, ezért mindenképp csak munka után tudom tartani őket. Hetente általában három edzés van a gyerkőcöknek, amik 1-1,5 órások. Nem tudom minden délutánomat az edzéseknek szentelni, mert vannak más elfoglaltságaim is, ezért a gyerekek edzései után tudok magammal foglalkozni, az esti órákban. Ez körülbelül 1,5-2 órát vesz igénybe.

Szerinted mi motiválhatja kellően az utánpótlást arra, hogy olyan hosszan kitartsanak, mint te?

Próbálok példaképként állni előttük, és megmutatni, hogy így is lehet. Minden edzésen igyekszem néhány motiváló szóval bíztatni őket, hogy jó úton haladnak. Sokszor elmondom nekik azt a példát, hogy nálam is volt egy megingás, amikor középiskolába mentem. Ekkor abba akartam hagyni a kempot, de akkorra már annyira az életem részévé vált az edzés, hogy két hét után hiányzott a mozgás és visszatértem. Bízom abban, hogy ezek a példák és a motivációm elég erősek ahhoz, hogy mikor elérik ezt a kritikus kort, ne legyen akkora lemorzsolódás.

Mivel töltöd az időt, ha épp nem a kempoval foglalkozol?

Sport mellett a másik hobbim az autók. Szeretem bütykölni a sajátomat is, illetve szeretek autós programokra járni, de nyilván az emberek életében a legfontosabb a család. Én is próbálok minél több időt tölteni a párommal és a szeretteimmel. Szeretünk utazni, idén is van több hely, amit meglátogatunk.

Mire tanított meg a kempo?

Szerintem a két legfontosabb dolog a tisztelet és az alázat, amit az évek alatt megtanultam. Emellett megtanít összpontosítani, és az élet számos helyzetében sokkal jobb eredményt tudok elérni ezáltal. Nyilván nem másodlagos, hogy önvédelemre is megtanít, ami sajnos a mai világban elég hasznos dolog.

Mi volt a legszebb emléked ebben a 17 évben, amit a kempoval töltöttél?

A legszebb emlékem a fekete öv megszerzése, amit 13 év munka után értem el. Szerintem ebben a sportban ez az a pillanat, amikor annyi minden kavarog egyszerre az emberben. Tudja, hogy mennyi edzés és munka van e mögött, nem leszámítva a négy napos vizsgát, ami egy igen megpróbáltató esemény, és nem minden ember lenne képes rá. Amikor a sportoló mestere ráköti a derekára a fekete övet, minden érzelem előtör belőlünk. Én például egy darabig fel sem fogtam, csak a gratulációkat fogadtam a sporttársaktól.

Köszönöm az interjút, további sok sikert kívánok!

Fülöp Krisztián

Manapság már mindenki sportol valamit, sokan fociznak, kosaraznak, vagy éppen kézilabdáznak. Akadnak olyanok is akik nem annyira hétköznapi sportot űznek, ilyen Németh Virág, a 9.ny osztályból, aki falmászó. Ha érdekel, milyen lehet a magasból szemlélni a világot, akkor olvasd el ezt az interjút.

Milyen régóta mászol falat? Ki vagy mi motivált arra, hogy elkezd? Voltál versenyeken? Mi volt az eddigi legjobb helyezésed?
falmaszas
Hat és fél éve, 8 évesen kezdtem. Az egyik barátnőm szülinapja a mászó teremben volt, és már akkor nagyon megtetszett. Végül elmentem egy mászó táborba, és azóta minden héten megyek edzésekre. Öt éve járok versenyekre, évente hatszor. A legjobb helyezésem az országos második helyezett.

Milyenek az edzések? Heti hány edzésed van? Nehéz sportolni a tanulás mellett?

Heti négy edzésem van, mindig mást csinálunk. Van amikor erőt fejlesztünk, állóképességet vagy technikát. Leginkább bicepszre és hátra edzünk, mivel főleg ezeket használjuk a mászás során. Idáig nem volt nehéz, általánosban nem kellett nagyon tanulni. Idén nehezebb, de még így is van néhány óra szabadidőm délutánonként.

Ez tök jó, de mivel ilyen sok szabadidőd van biztos szoktál unatkozni is. Kipróbálnál más sportágat is a falmászáson kívül, vagy már bele is kezdtél egy újba?

Igen, szívesen kipróbálnék még más sportokat, kivéve a csapatjátékokat mert azokat nem szeretem. A falmászás mellett hobbi szinten szoktam még fallabdázni és tollasozni is.

Van még valaki az családodban, aki szintén falat mászik?

Nincsen, de a bátyám is sportol, ő focizik, már tizennégy éve.

Mit szeretsz a falmászásban? Van valami tanácsod azoknak, akik el szeretnék kezdeni a falmászást?

Mindent szeretek, a közösséget, az edzőket. Nagyon tetszik benne a kreativitás, hogy minden útnak többféle megoldása van és mindenki a saját tudása szerint tudja megoldani őket. Tanácsom viszont nem nagyon van. Ahogy mászik valaki, úgy fog közben fejlődni is. Szerintem csak kell egy jó edző és utána már jól bele lehet jönni.

Milyen felszerelés szükséges a falmászáshoz?

Amikor elkezded akkor még semmilyen. De miután elmész a terembe ott adnak cipőt is meg magnéziát. A magnézia egy por, amitől nem csúszik a kezünk mászás közben.

Hobbiként tekintesz a falmászásra vagy versenyszerűen szeretnéd folytatni?

Én nem a versenyeket szeretem a falmászásban, hanem magát a mászást. Nem díjakat akarok szerezni, hanem csak mászni, de nyilván az edzőim miatt, részt veszek versenyeken is, és szeretném majd még folytatni ezt az utat.

Érsek Boglárka

erdo


Éppen bújócskáztunk a barátaimmal a városszéli erdő mellett. Úgy gondoltam, beljebb megyek az erdőbe, hogy jól el tudjak rejtőzni. Amikor már hosszú ideje futottam, tökéletes búvóhelyet keresve, kezdtem kétségbe esni. Az ide-oda rohangálás miatt teljesen elfelejtettem azt, hogy melyik irányból jöttem, ezért elindultam valamerre, hátha az a visszavezető út.

Már vagy negyed órája sétáltam, de semmi. Igaz, hogy ez nem sok idő, de egy ilyen kis erdőből ennyi idő alatt már ki kellett volna jutnom. Ez azt jelentette, hogy nagyon rossz irányba indultam el. Egyre jobban kezdtem félni, azon gondolkoztam, hogy mi lesz velem, ha besötétedik. Leültem egy fa tövébe és elkezdtem sírni, nem mintha ez segítene, de nyolc éves létemre még szerintem sokáig is bírtam e nélkül. Hirtelen valaki megkopogtatta a vállamat, felnéztem és egy nagyjából velem egyidős fiú nézett le rám.

– Mi a baj? Eltévedtél? – Kérdezte, mire én válaszképp bólogattam.

– Gyere, én tudom, hogy merre van a kiút. Elvezetlek oda. – Felkeltem a földről és elindultunk.

Ahogy néztem a fiú arcát, olyan furcsa érzés fogott el, valami nyugtalanított, de nem tudom, mi. Lehet, hogy csak képzelődök. Már nagyon hosszú ideje sétáltunk, amikor megláttam az ismerős fákat meg az erdő kijáratát. Örömömben elkezdtem szaladni, megláttam a barátaimat és sírva öleltem meg őket. Mindannyian elmondták, hogy nagyon aggódtak, és mindenhol kerestek engem, már a szüleimnek is szóltak. Aztán hátra néztem és láttam, hogy a fiú tőlem pár méterre az erdő szélén áll, odakiáltottam neki, hogy jöjjön ő is játszani, ha már segített kijutnom onnan. Ő mosolyogva intett, hogy nem, és elment vissza az erdőbe. Mikor odafordultam a barátaimhoz láttam, hogy nagyon csodálkozó, szinte már rémült szemmel néznek rám.

– Kivel beszéltél? – Erre azt feleltem, hogy a fiúval, aki segített kijutnom.

– De nem volt ott senki. – Válaszolták egyszerre.

Érsek Boglárka

Az iskolánk rendszeresen nyújt segítséget a rászorulók számára. A legutóbbi adománygyűjtő program is sikeresen zárult. Ezen az eseményen olyan nőknek segítettünk, akiknek nincs lehetőségük minden higiéniai felszerelést beszerezniük. Ami számunkra természetes lenne, az nekik sokszor elérhetetlen. Ilyenkor azon gondolkodunk, hogy miközben mi többféle márka közül válogatunk, nekik talán még fürdőszobájuk sincsen... Ez a „művelet” az egész iskolát érintette.

A januárban körülbelül egy hétig tartó gyűjtésben természetesen a mi osztályunk is közreműködött. Kisebb-nagyobb csomagok is érkeztek, bennük például tisztálkodási szerek, fehérneműk, akár egy kedves, személyes üzenet és még néhány fontos kellék a mindennapokhoz. Az osztályunkból is sokan hozzájárultak az adományokhoz olyan táskákkal, amikben az előbb felsoroltak találhatók.

Az úgynevezett csomagokat mindenkinek a saját osztályfőnökénél kellett leadnia, amit aztán egy szertárban gyűjtöttek össze, onnan pedig fuvarral együtt átadásra kerültek.

Az átadáskor néhányan meg is könnyezték a szép ajándékokat, és voltak olyan személyek, akik az őrzőangyalaiknak hívtak minket. Nekünk nagyon jól estek ezek a szavak, visszajelzések és mi is örültünk, hogy örömet okozhattunk nekik. Ezért is érdemes segíteni. Az volt a célunk, hogy megőrizzük a méltóságukat, és hogy mosolyt csaljunk az arcukra, és úgy érezzük, ez egy kicsit sikerült is.

Segíts te is, ha eddig még nem tetted meg! Épp itt az ideje!

Bokor Zsanett, Forgács Eszter

taskaakcio

Régi Varso1álmom vált valóra amikor megnézhettem végre Varsót. Az első repülés élményének izgalmai után azon izgultam, hogy miként fogok eligazodni, tájékozódni ebben az óriási lengyel városban. Aztán az ott élő emberek segítőkészsége, barátságos természete könnyen átlendített ezen a problémán és könnyedén rátaláltam a már előre lefoglalt szálláshelyemre. Nem sok időt töltöttem a hotelben, mert amint tehettem, azonnal nyakamba vettem a várost. A városközpontba érve, régi vágyam elérésére törekedve, felkerestem a kultúrpalotát, azon belül is a teraszra szerettem volna feljutni. Miután minden ajtón betértem, ami nyitva volt, így harmadik nekifutásra megtaláltam a teraszra vezető bejáratot is. Nagy sebességű lift vezetett a tetőre, már ez maga is egy élmény volt. Amilyen kilátás pedig odafentről tárult elém, az leírhatatlan. Az egész város előttem hevert gyönyörű épületeivel, szökőkútjaival együtt. A távolban megpillantottam az Óváros színes épületeit, szobrait, ez lett a következő, amit megnéztem. Hosszas séta után értem oda, de megérte a gyötrő lábfájást bevállalni. Az óvárosban betértem egy-két étterembe, ahol a hagyományos lengyel konyhába ízlelhettem bele. Megkóstolhattam a céklalevest, a húsos burgonyagombócot. Varsónak több gyönyörű parkja is van, egyik közülük a Lazienki park, ahol az állatok szabadon mozoghatnak és az emberek közé keverednek a mókusok. Felkerestem a híre Királyi Utat, amely az Óvárosból nyílik Varsó legszebb parkja felé. Itt megcsodálhattam a nevezetes zenélő padokat. Minden pad Chopin zeneszerző egy-egy darabját játsza le. Lengyelországba nagyon szeretik a magyar turistákat. Kedvességük és tiszteletük a magyarok iránt senkinek sem ismeretlenek. Én is megtapasztalhattam ezt, mikor nem egyszer eltévedtem a közlekedési rengetegben. Egy híres közmondás is a magyar-lengyel nép barátságát emlegeti.Varso2 “Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, issza borát.” Szebbnél szebb épületek, hidak, vendéglők várják a turistákat, itt ettem életem legfinomabb étcsokis fagyiját. Innen, a helyi közlekedés előnyeit kihasználva eljutottam a Visztula partjára, ahol szintén elidőztem egy kicsit. Egy kicsit a Duna csendesebb részeire emlékeztetett, pihentető volt ott ücsörögni. Tovább városi sétám során utcai árusokra akadtam, afféle bolhapiacra, ahol kedvező áron tudtam emléktárgyakat vásárolni.

Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb az itt töltött hétvégémen, jövőbeli terveim közt szerepel, hogy még egyszer ide visszatérjek.


Barna Emília Andrea

A Sam Esmail által rendezett 2015-ben induló pszichotriller középpontjában a Rami Malek által alakított Eliott Alderson áll.
MrRobotA New Yorkban élő Eliott egy morfiumfüggő, szociális és mentálisproblémákkal küzdő személy. Skizofréniával és szorongással megbirkózni próbáló fiatal a legkiforrottabb karakter a sorozatok körében, akit Rami Malek úgy, mint Freddie Mercury-t zseniálisan alakítja. Egy kiberbiztonsági cég alkalmazottja, aki szabadidejében egy profi hacker, ez már alapjáraton egy tökéletes kombó. Aki az apja elvesztése miatt küzd a világ egyik legnagyobb cége az E(vil)-Corporation ellen.

A húszas éveiben járó férfi csatlakozik egy „fsociety” nevezetű hackercsoporthoz kiknek céljuk az emberek által felhalmozott hitelek törlése és az „adórabszolgaság” felszabadítása.

Arc2015-ben Gotham-díjat kapott a sorozat, ezután 2016-ban Christian Slater vehette át a legjobb férfi mellékszereplőért járó Golden Globe-díjat.
Véleményem szerint a legjobb sorozat, amit valaha láttam a Walking Deadet, a Vikingeket és a Trónok Harcát megelőzve. Minden pillanatban feszült és nem tudni, hogy Eliott mikor szakad el a valóságtól és mikor éli valós életét. Emellett tökéletesen felépített történettel és remek színészi alakítással bír.
A történetet nálam Eliott világnézete viszi el a hátán. Nekem nagyon sokat számított a mondata hogy „Őszintének lenni magaddal az igazi bátorság”. Teljes őszinteséggel fejti ki a véleményét mind a vallásokról, mind a szenzációhajhászásról és az emberek kihasználásáról. Emellett nagyon tetszik az a szála a sorozatnak, mikor Eliott emberi kapcsolatait mutatják be. Egyszóval zseniális.
Amellett hogy iszonyatosan izgalmas rengeteget lehet belőle tanulni. Ez annak köszönhető, hogy nem egy tipikus látványelemekre építő akció sorozat, hanem egy lassabb, inkább beszélgetés központú széria.


Összességében a Mr. Robot a legjobb sorozat, amit valaha láttam, egyszerűen fenomenális.

FilmKészítette: Bíró Marcell

Minden szerdán elmegyünk az osztállyal korcsolyázni testnevelés órán, erre a szerdára viszont életem végéig emlékezni fogok.
Mikor odaértünk a szokásosnál kevesebben voltak, ami jó jel, mivel kevesebb az esélye, hogy valakinek neki mész és felnyalod a jeget. Elég izgatott voltam, mivel még sosem korcsolyáztam. A barátaim megígérték, hogy segítenek, szóval annyira nem féltem az esésektől.
 

Nagy nehezen felmentem a jégre és megpróbáltam hajtani magam, persze a korlát mellett. Hamar belejöttem, ezért úgy döntöttem beljebb megyek és csak a barátnőm kezét fogom. Na, itt kezdődtek a gondok. Rájöttem, hogy a korlát azért mégiscsak stabilabb volt és lehet, hogy vissza kéne mennem különben bekövetkezik, amit említettem. Szóltam a barátnőmnek, hogy inkább menjünk vissza, viszont megpróbálom egyedül. Magabiztosan mentem a korlát felé, amikor valaki hirtelen elém jött és egy hatalmasat estem hátra.

zichyAmikor kinyitottam a szemem, nem volt sehol senki. Csak én voltam és a jég. Szólt a zene, az égők színesen világítottak, ahogy szoktak, de mégis valami más volt. A légkör furcsán ijesztő volt. Éreztem, ahogy az arcom dércsípte pirosból falfehérré válik. Bepánikoltam. Jobbra, balra forgattam a fejem, de sehogy se tudtam rájönni mi történt velem. Észrevettem egy órát a falon és odafutottam hozzá. 11:27. Ekkor voltunk az osztállyal korcsolyázni is, teljesen összezavarodtam. „Khm” valaki megköszörülte a torkát mögöttem. „Mi történt?”-kiabáltam rá. „Bocsáss meg, nem volt szándékomban.” Amint kimondta ezt a mondatot, az óra megállt és én ismét a jégen feküdtem.

  Mindenki körülöttem állt és kérdezte, hogy jól vagyok e. „Hol voltatok? Mi a franc történt az előbb?” kérdeztem meg őket, de senki sem tudta miről beszélek. „Nekimentél annak a srácnak mögötted és elájultál vagy 1 percre.” Megfordultam és nem hittem a szememnek. „Bocsáss meg, nem volt szándékomban” szólalt meg majd elmosolyodott. Azóta se láttam őt, de sosem fogom elfelejteni ezt a furcsa szerdát.


Alföldi Andrea és Kovács Enikő

A Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium hivatalos iskolaújságja.

emberke

2018/19-es tanév cikkei

 

2017/18-as tanév cikkei

 

2015/16-os tanév cikkei

Az iskolaújság 2016. 1. lapszám cikkei letölthetők ITT.
Az iskolaújság 2016. 2. lapszám cikkei letölthetők ITT. (1.rész) 
Az iskolaújság 2016. 2. lapszám cikkei letölthetők ITT. (2. rész)

 

2014/15-ös tanév cikkei

 

Archívum

Az iskolaújság 2006-os cikkei letölthetők ITT.

Az iskolaújság 2008-os cikkei letölthetők ITT.

Az iskolaújság 2008-os cikkei letölthetők ITT.

Az iskolaújság 2011-12. őszi lapszáma letölthető ITT.

Az iskolaújság 2012-13. őszi lapszáma letölthető ITT.

Az iskolaújság 2012-13. tavaszi lapszáma letölthető ITT.

Az iskolaújság 2013-14. tavaszi lapszáma letölthető ITT.

 

3. oldal / 3

Copyright © 2009 Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium
H-8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 57. Tel: 22/502-331
Impresszum